2010. október 17., vasárnap
Rakoncátlan kutyus
Nahát, ez a rakoncátlan kutyus! Miután megcsináltam ezt a blogot, ki is szaladtam gyorsan a telekre, hogy megnézzem, hogy van az én kis kedvenc állatkám. Nem találtam meg őkelmét sehol, ere nem elbújt előlem?! Egy Pongrácfa odvában kuksolt, de én észrevettem, és gyorsan kihúztam onnét. Sajnos rosszkor zavartam meg, ugyanis éppen aludt. Odakapott a kezemhez, de én gyorsan elrántottam, és már adtam is oda neki a friss zsíros Szelencei kolbászt. Jóízűen megette, még vakkantott is egyet! Ezután tovább álltam kötögetni, mert még van egy befeljezetlen Hóngváry Sáfrány féle hímzésem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Jaj Rozikám, azért légy óvatos! Nem ajánlatos az alvó kutyákat megzavarni. Mindenesetre örülök, hogy nem lett semmi baj belőle. Én mondom, annak az ebnek gyanús az ábrázata!
VálaszTörlésHát, lehet, hogy az ösztöneid nem csalnak, Marikám! Ennyi idő alatt már sokkal szelídebbnek kéne lennie ennek a kutyusnak. Jövőhéten elvisz állatorvoshoz, és kivizsgáltatom, hátha van valami betegsége!
VálaszTörlésHidd el Rozikám, még sose mondtak csődöt. Lehet, hogy a kerti barátságos kutyusodnak tüszős májzsombora van. Elég súlyos betegség, kóbor négylábú jószágoknál gyakran jelentkezik. Tudod ezek az állatok mindenfélét megesznek, aztán ki tudja mi sül ki belőle.
VálaszTörlés